Aki a dualizmus korának történetében járatos, gróf Zichy Nándor nevét elsősorban a Katholikus Néppárthoz kapcsolja. Dolgozatom témája nem Zichy Nándor életének, politikájának részletes bemutatása, elemzése. Tevékenységének egy másik, kevésbé közismert aspektusát szeretném közelebbről szemügyre venni: miként vette ki a részét a főrendi ház nagy szónoka, több katolikus folyóiratcikk szerzője a XIX. század végén éledő egyleti élet szervezéséből. Az országos politikában betöltött konzervatív és a politikai katolicizmushoz köthető álláspontjából kifolyólag elsősorban katolikus jellegű vagy a katolikus egyházhoz valamilyen szállal köthető, de igen különböző tevékenységű társadalmi csoportosulások kapcsán bukkan fel újra meg újra a neve.
Ahogy azt a politikai katolicizmus kialakulásának kapcsán Enyedi Zsolt írja: „A szervezetek közti koordináció biztosításában nagy szerepe lehet a vezetőségek közötti átfedésnek. Ezt időnként egyes, különösen aktív szervező egyéniségek több helyütt való egyidejű jelenléte biztosítja.”(ENYEDI: Politika a kereszt jegyében. Budapest: Osiris 1998. 103.) A katolicizmus politizálódásának folyamatában kronológiailag korábbi volt gróf Zichy Nándor tevékenysége, az ő nevéhez mégis jelentősebb pozícióhalmozás köthető, mint Enyedi két magyar vonatkozású példájához vagyis Zichy Nándor unokaöccséhez, Zichy Jánoshoz, illetve egykori politikai társához Giesswein Sándorhoz.
Mivel Zichy Nándor tevékenységében a katolikus egyletek egy jól elkülöníthető csoportot alkotnak, alkalmasnak tűnnek arra, hogy a vezetés személyi átfedésein túlmenően is általánosabb érvényű következtetéseket vonhassunk le a katolikus egyleti élet kezdeteire vonatkozóan. Dolgozatom egyik feladata, hogy Zichy Nándor példáján keresztül bemutassa egy arisztokrata társadalmi szerepvállalásának helyszíneit, módjait. Dolgozatom másik központi kérdése, hogy vajon az egyes szervezetek közötti személyi átfedések, mennyire korlátozódtak a szűken vett vezető pozíciókra. Dolgozatomban három, jellegét tekintve nagyon eltérő katolikus szervezet (Szent István Társulat, Szent László Társulat és a Páli Szent Vince Egylet) tagságát közelebbről szemügyre véve a személyi átfedéseket – nem csupán a vezető pozíciókra szorítkozva – igyekszem kimutatni. A tagság elemzése során arra is kitérek, milyen mértékben jellemző a katolikus egyleti életre a klerikális réteg meghatározó szerepe, illetve mennyiben jellemző az alsó- illetve a főpapság szerepvállalása az egyes egyesületi formákban.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
2. Problémafelvetés
3. Forrásanyag és a téma historiográfiája
3.1 Gróf Zichy Nándor
3.2 Az egyházpolitikai küzdelmek historiográfiája
3.3 Katolikus egyesületek forrásanyaga
4. Az alkalmazott módszer és korlátai
5. Egyház és politika XIX. század végi Magyarországon
5.1 A politikai katolicizmus feltételei Európában és a dualista Magyarországon
5.2 Az egyházpolitikai küzdelem
5.3 A Katholikus Néppárt
5.4 Katolikus egyesületi élet a XIX. század végén
6. Arisztokrata szerepek három katolikus egyletben
6.1 Szent István Társulat
6.2 Szent László Társulat
6.3 Szent Vince Egylet
6.4 Egyesületek közti összefonódások
7. A katolikus egyletek tagsága
7.1 Az egyesületek szerkezeti felépítése
7.2 Egyháziak és világiak aránya
7.3 Személyi kapcsolódások a három egylet között
8. Összegzés
9. Mellékletek
1. számú melléklet: MOL P1671 1. tétel: Paulai Szent Vincze Egyesület jegyzőkönyvek és jegyzetek az ülésekről 1886
2. számú melléklet: MOL P1671 2. tétel: Paulai Szent Vincze Egyesület 1886-1887 levelezése 1886-1887 + é. n.
3. számú melléklet:Táblázat az egyesületi forrásokról
4. számú melléklet: Összesítő táblázat az egyesületi kiadásokról és bevételekről
10. Bibliográfia
10.1 Levéltári források
10.2 Nyomtatott források
10.3 Szakirodalom
Célkitűzések és főbb témák
A munka célja gróf Zichy Nándor életútján keresztül bemutatni a XIX. század végi magyar katolikus egyleti élet fejlődését, szervezettségét és az arisztokrácia ebben betöltött társadalmi szerepét. A kutatás központi kérdése, hogy a különböző katolikus szervezetek közötti személyi átfedések mennyiben járultak hozzá a katolikus közösségek érdekérvényesítéséhez, valamint miként viszonyult egymáshoz a klerikális és világi réteg az egyesületi keretek között.
- Gróf Zichy Nándor szerepe a katolikus szervezeti életben és a politikai katolicizmus kialakulásában.
- A Szent István Társulat, a Szent László Társulat és a Páli Szent Vince Egylet összehasonlító elemzése.
- Az egyházpolitikai küzdelmek hatása a katolikus társadalmi önszerveződésre.
- Az arisztokrata társadalmi szerepvállalás formái a dualizmus kori Magyarországon.
- A katolikus egyesületi tagság szerkezeti felépítése és személyi átfedéseinek vizsgálata.
Auszug aus dem Buch
6. Arisztokrata szerepek három katolikus egyletben
Az alábbiakban gróf Zichy Nándor által támogatott és részvételével működő egyesületeket vesszük közelebbről szemügyre. Életének első feldolgozója így ír erről: „A hetvenes évek elején szórványosan mutatkozott és az akkori áldatlan közállapotok folytán rövid lélegzetű katholikus egyleti mozgalomban már ott láttuk a székesfehérvári katholikus kaszinó elnöki székében (…), a kilencvenes évek egyházpolitikai harcai idején épen az ő fellépése hatalmas lökést adott a katholikus egyleti életnek.” Bonitz kissé túlzásba esik, amikor minden politikusok, papok, tanárok által létrehozott karitatív, hitbuzgalmi, ifjúsági, szociális, gazdasági vagy művészeti szervezet közvetett vagy közvetlen alkotójának Zichyt tekinti.
Tény, hogy számos egyesület megalakulásánál bábáskodott, és már csak neve csengése miatt is arra volt predesztinálva, hogy egyleti elnökségekkel vegye ki a részét a társadalmi életből. A róla szóló katolikus hagyomány önfeláldozásként jellemzi aktivitását, vagyis egyáltalán nem tartja magától értetődőnek, hogy egy arisztokrata ennyi szervezetben vállaljon pozíciót. Zichy ezzel kapcsolatos arisztokrata szemléletét világítja meg egy adonyi, 1892. február 18-i keltezésű, testvérének írott levele: „Érdekes mozgalom fog ott megindulni. Barczen – a mérnök – indítja. Csak attól tarok, hogy inkább a bérlők, mind a birtokosok és nagyobb családok tolakodnak élére. Ennek pedig csak úgy lehetne elejét venni, ha magunk cselekednénk és elfoglalnánk a minket megillető helyet.” Noha ebben a levelében elsősorban János nevű unokaöccsét szeretné apján keresztül egy gazdasági egylet megalakuló ülésére elhívni, mégis szem előtt tartandó Zichy érvelése, még ha az „csak” a címzett meggyőzését szolgálta volna is.
A fejezetek összefoglalása
Bevezetés: A fejezet áttekinti Zichy Nándor pályafutását és meghatározza a dolgozat kutatási céljait az arisztokrata egyleti tevékenység vizsgálatával kapcsolatban.
Problémafelvetés: A szerző felvázolja a kutatási kérdéseket, különös tekintettel a szervezetek közötti személyi átfedésekre és a társadalmi szerepvállalás prototípusára.
Forrásanyag és a téma historiográfiája: Áttekintést ad a Zichy Nándorra vonatkozó levéltári forrásokról, a forráshiány okairól, valamint a személyéről szóló szakirodalom korszakonkénti változásáról.
Az alkalmazott módszer és korlátai: Bemutatja a vizsgálathoz használt történeti statisztikai módszereket, a mintavétel nehézségeit és a források korlátait a tagság összehasonlításakor.
Egyház és politika XIX. század végi Magyarországon: Elemzi a politikai katolicizmus európai és magyarországi hátterét, valamint a Katholikus Néppárt szerepét és az egyházpolitikai küzdelmek hatását.
Arisztokrata szerepek három katolikus egyletben: Konkrét példákon keresztül mutatja be, hogyan vette ki részét Zichy a Szent István Társulat, a Szent László Társulat és a Szent Vince Egylet életéből.
A katolikus egyletek tagsága: Összehasonlító statisztikai elemzést nyújt az egyesületek szerkezetéről, a tagok kategóriáiról és a világi-egyházi arányokról.
Összegzés: A dolgozat főbb megállapításait szintetizálja a Zichy-i tevékenység jelentőségéről és az egyesületi élet politikai színezeteiről.
Kulcsszavak
Zichy Nándor, politikai katolicizmus, egyházpolitikai küzdelmek, katolikus egyesületek, Szent István Társulat, Szent László Társulat, Szent Vince Egylet, Katholikus Néppárt, társadalmi szerepvállalás, dualizmuskori Magyarország, egyleti élet, karitatív munka, arisztokrácia, történelmi források, civil szervezetek.
Gyakran ismételt kérdések
Miről szól ez a tudományos munka alapvetően?
A munka gróf Zichy Nándor életútján és egyesületi szerepvállalásán keresztül vizsgálja a XIX. század végi magyar katolikus egyleti életet, különös tekintettel a társadalmi szerveződésre.
Melyek a központi témakörei?
A munka központi témái a politikai katolicizmus, az egyházpolitikai harcok (kultúrharc), a katolikus egyesületi hálózatok fejlődése és az arisztokrácia szerepe ezekben a közösségekben.
Mi az elsődleges célja a kutatásnak?
A cél annak elemzése, hogy a szervezetek közötti személyi átfedések hogyan járultak hozzá a katolikus közösségek erejéhez, és hogy a "Zichy-modell" mennyire tekinthető reprezentatívnak az arisztokrata társadalmi szerepvállalásban.
Milyen forrásokat és módszereket alkalmazott a szerző?
A szerző levéltári iratokat (pl. MOL P1671, P1431), jegyzőkönyveket, éves kimutatásokat és korabeli sajtóanyagokat használt, valamint történeti statisztikai módszereket alkalmazott a tagsági struktúrák összehasonlítására.
Milyen egyleti formákat mutat be részletesen a munka?
A munka különösen részletesen tárgyalja a Szent István Társulatot, a Szent László Társulatot és a Páli Szent Vince Egyletet.
Melyek a munka kulcsszavai?
Zichy Nándor, politikai katolicizmus, katolikus egyesületek, egyházpolitikai küzdelmek, társadalmi szerepvállalás.
Hogyan viszonyult a Néppárt a püspöki karhoz?
A kapcsolat bonyolult volt: a püspöki kar anyagi támogatása létfontosságú volt a Néppárt fennmaradásához, de a két fél között gyakran feszültség alakult ki a politikai irányvonalak és a hierarchia tisztelete miatt.
Milyen jelentősége volt a budapesti központú szerveződésnek?
A budapesti egyesületi központok szolgáltak mintaként a vidéki szervezetek számára, az ottani gyakorlatok és alapszabályok országszerte elterjedtek, ami elősegítette a katolikus közösségek centralizációját.
- Quote paper
- Sarolt Vaikné Kabay (Author), 2011, Egy konzervatív politikus a XIX. század második felében: gróf Zichy Nándor , Munich, GRIN Verlag, https://www.hausarbeiten.de/document/173142
